English (UK)Magyar (HU)
Neveléstudományi Intézet
free templates joomla

Az intézet története

Neveléstudományi Intézet története az alapítástól napjainkig

1999. július 1-jén Zsolnai József és Lengyel Zsolt kezdeményezésére született meg a pápai Intézet a Veszprémi Egyetem Tanárképző Karának keretei között. Az alapítás Gaál Zoltán rektor, Kovács Zoltán polgármester és Lengyel Zsolt dékán érdeme.
Létesítésekor oktatás az Intézetben még nem folyt.
Az Intézet kutató-fejlesztő tevékenysége átfogta a magyar közoktatás és a pedagógusképzés egészét. Szervezetileg két részből állt: egyik a Pedagógiai Kutatóintézet, a másik az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program (ÉKP) Országos Központja volt, amely közoktatási feladatokat látott el.
Az intézet vezetői A Pedagógiai Kutatóintézetet 1999-től 2003-ig dr. Zsolnai József egyetemi tanár vezette, majd nyugdíjba vonult, s professor emeritusként a Bölcsészettudományi Multidiszciplináris doktori iskola (nyelvtudomány és neveléstudomány) Neveléstudományi programját vezette.
2004-től dr. Cs. Czachesz Erzsébet egyetemi tanár lett a megbízott igazgató 2006 januárjáig, azután 2006 február 1-től dr. Falus Iván tudományos tanácsadó.
2007 januárjától dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyási Mária egyetemi docens, 2016. május 1-től dr. habil. Sántha Kálmán egyetemi docens látja el az intézetigazgatói teendőket.
Az intézet minősítetett munkatársai Dr. Bánhidi Miklós (2001–2003), Bognárné dr. Kocsis Judit (2008-tól), Dr. Czakó Kálmán (2001–2011), Dr. Czike Bernadett (2014-től), dr. Cs. Czachesz Erzsébet, az MTA doktora (2004–2006), dr. Falus Iván, az MTA doktora (2006–2008), dr. Györe Géza (2001-től), dr. Hárs György Péter (2000–2002), dr. Huszár Ágnes (2000–2004), dr. Jeager Péter (2003–2004), dr. Kamarás István (1999–2002), dr. Kriza lldikó (2000–2002), Langerné dr. Buchwald Judit (2008–2017), dr. Magyari Beck István (2003), dr. Mátrai Zsuzsa, az MTA doktora (2006–2008), dr. Michalkó Gábor (1999–2003), dr. Orosz Sándor, az MTA doktora (2000–2004), (2014-től), dr. habil. Sántha Kálmán (2014-től), Szélesné Dr. Ferencz Edit (2018-tól), dr. Thun Éva (2008-tól), dr. Tóthpál József (1999–2004), dr. Vass Vilmos (2007–2009),  dr. Zsolnai József, az MTA doktora (1999–2011), dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyási Mária (1999–2015).
PhD ösztöndíjasként intézetünkben dolgozott: Tök Mária Magdolna (2000–2003), Kuti Noémi (2001–2002), Eszterág Ildikó (2005–2008), Hoffmann Nóra (2005–2008), Molnár Melinda (2004–2007) és Pillmann Judit (2006–2009).

Pedagógiai Kutatóintézet, majd Neveléstudományi Intézet
A Pedagógiai Kutatóintézet a Törökbálinton 14 évig működő kísérleti iskola 11 munkatársa és az infrastruktúra, illetve évente a kutatásra használandó 60 milliós kormánytartalék áttelepíté-sével jött létre. A Veszprémi Egyetemre telepített vagyon felhasználásával, valamint Pápa város önkormányzatának 10 millió forintos épületfelújítási támogatásával az intézet másfél év alatt olyan kutató-fejlesztő hellyé alakult, amely egyben felsőoktatási képzések céljára, továbbá pedagógus-továbbképzésekre, konferenciák szervezésére is alkalmas volt.
A jó körülményeket teremtő elhelyezést Pápa Város Önkormányzata biztosította 1999-ben, mégpedig máig térítésmentesen. Egy szépen felújított 100 éves épületben kapott helyet az intézet. A gesztus mögött a város azon szándéka állt, hogy a Pápán politikai okokból megszüntetett felsőoktatás, benne a pedagógusképzés újraindítását elősegítse. Az épületet azonban – a lakosság kérésére – visszaadták a közoktatásnak. Így 2006. szeptember 21-én új épületet avattunk a Mézeskalács u. 2/b. alatt – a belváros helyett – egy kertvárosi parkos városrészben, csendes, munkára alkalmas helyen.
A város rehabilitációs szándékának megfelelve 2006-ban Pedagógia alapszakot, majd 2008-ban Neveléstudományi mesterszakot indítottuk. (Erről ké-őbb részletesebben is szólunk.)
A város kollégiumot is rendelkezésünkre bocsátott a belvárosban, a hallgatóknak jó körülményeket biztosítva.
A pápai szakembergárdára, meg a Törökbálinton kimunkált Értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiából kinövő kutatási és fejlesztési koncepció eredményeire építve megvetettük az alapjait egy olyan képzőhelynek, amely illeszthető volt a Veszprémi Egyetem fejlesztési programjába.

Finanszírozás
Az intézet alapításakor a Veszprémi Egyetem rektora kikötötte, hogy a költségvetési támogatásból az intézetnek magának kell finanszíroznia minden kiadását, az Egyetem ahhoz semmit nem tesz hozzá. E megállapodásnak megfelelően a fenti – a Veszprémi Egyetemen elkülönítetten kezelt – forrás fedezte az intézet minden dolgozójának bérjellegű, illetve dologi költségét.
2004-ben a kar 120 milliós hiánya fedezése érdekében 42 millió Ft-ot vont el a Pedagógiai Kutatóintézettől. Ezután dr. Rédey Ákos rektor rektori felügyelet alá vonta az intézet költségvetését, hogy az ÉKP-s iskolák szakmai felügyeletét és ellátását biztosítani tudjuk. 2012 óta a kb. 20 millióra lecsökkentett kutatási támogatásból, a hallgatók után járó normatív támogatásból, a hallgatók költségtérítési befizetéseiből és pályázatokból tartjuk fenn az intézetet. Az intézet felépítése Az intézet szervezeti struktúrájának, tevékenységeinek, kapcsolatainak kialakítása 1999 júliusa és 2000 februárja között megtörtént. A pedagógiai (közoktatási) rendszerfejlesztés, a pedagóguskutatás, valamint a pedagógusképzés-fejlesztés egységének koncepciója jegyében jöttek létre a következő kutatócsoportok: Embertudományi Kutatócsoport;
Közművelődési és Turizmus Kutatócsoport;
Mérési, Értékelési Kutatócsoport;
Művészettudományi Kutatócsoport;
Néprajztudományi Kutatócsoport;
Pedagógia-Tanító Kutatócsoport.
A munkatársak feladatai mind a programfejlesztés, mind a kutatás területére kiterjedtek, s a fejlesztések-kutatások előrehaladtával természetszerűen változtak. Ennek megfelelően az Intézet szervezete is módosult időnként, s változott a személyi-szakmai összetétel is. Így az Embertudományi Kutatócsoport 2002. szeptember 1-jével személyi állományával együtt kivált az Intézetből és jelenleg is a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának önálló oktatási szervezeti egységeként működött Antropológia és Etika Tanszék néven (jelenleg Társadalomtudományi Intézet).
A pápai Pedagógiai Kutatóintézet 2007. január 1-jével a Bölcsészettudományi Kar intézetesítési törekvéseinek megfelelően összevonásra került a veszprémi Pedagógiai és Pszichológiai Tanszékkel, s létrejött a Neveléstudományi Intézet. Vezetésével dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyási Máriát bízták meg. A kutatócsoportok megszűntek. A Neveléstudományi Intézet központja és egyik telephelye Pápa, a másik részlege a Veszprémben működő Tanárképző Központ volt. A tanárképző központok 2013-as megalakulásával ez kivált az Intézetből, és önálló központként működik. Napjainkban az Intézetnek négy szervezeti egysége van:
az Oktató- és Kutatóközpont,
az ÉKP Országos Központja,  valamint a Közép-Dunántúli Regionális Pedagógusképzést Segítő Kutató és Szolgáltató Központ (PKSZK),
Zsolnai József Archívum, Dokumentumtár és Kutatóközpont (ZsJADK).
Kutatás Neveléstudományi Kutatóműhelyünk egyidős az 1999-ben dr. Zsolnai József által alapított Intézetünkkel. A neveléstudományokat mint tudományágat annak legszélesebb értelmében értelmezve kutattuk és kutatjuk: 2001-től „az intézet kutatásai az iskoláktól az egyetemekig a magyar oktatási rendszer egészét átfogják, ideértve a posztgraduális képzést és a kutatóképzést is.
Nemzetközi szinten is újdonság, hogy kutatóképzés nemcsak a posztgraduális képzés során, hanem az ÉKP-n belül tehetséges elemi iskolás gyermekek számára is folyik, akár 9 éves kortól.
Az első közös, komplex kutatóprojektünk 2001-ben indult A pedagógusképzés pedagógiájának közoktatás-politikai, felsőoktatás-politikai, jogalkotástani, tudástani és tu-dásszociológiai háttere címmel. E kutatás-fejlesztés egyik fontos eleme az az akciókutatás, mely a pedagóguskézés tartalmát és struktúráját a Bolognai felsőoktatási modell szellemében kívánja megújítani, és amelynek várható eredménye egy kimunkált kísérleti kétciklusú pedagógusképzési program lesz.” 
Az intézet kutatási tevékenységei 2003-tól két kategóriába sorolhatók: közös multi- vagy interdiszciplináris kutatások, melyek a fontosabb és komplexebb problémák megoldását céloz-zák; és egyéni kutatások, melyek a kutatóink érdeklődéséből fakadnak. Jelentősebb kutatásaink voltak:

1. Sportföldrajz, dr. Bánhidi Miklós
2. Karácsony Sándor pedagógiai modellje és recepciója a református felsőoktatásban, Bognárné dr. Kocsis Judit
3. Az olvasástanulás lehetőségei, prof. dr. Cs. Czachesz Erzsébet
4. A multikulturalitás pedagógiája, prof. dr. Cs. Czachesz Erzsébet
5. Pedagógus kompetenciakutatás, dr. Czike Bernadett
6. A tudás, nézetek és tevékenység kölcsönhatása a pedagógus munkájában, prof. dr. Falus Iván
7. A magyarországi könyvtárostanár-képzés elmélete, gyakorlata és eredménye, dr. Györe Géza
8. A kései Ferenczi, dr. Hárs György Péter
9. Beszédprodukció-kutatás (nyelvbotlások), dr. Huszár Ágnes
10. Összehasonlító pedagógiai kutatások a brit és a magyar felsőoktatás, ezen belül a pedagó-gusképzés szerkezetére és tartalmára vonatkozóan, dr. Jeager Péter
11. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Ottlik Géza Iskola a határon c. regénye befogadása tükrében, dr. Kamarás István
12. Az ÉKP innovációtörténetének feltárása, Kiss Éva
13. Mátyás király, az idealizált nemzeti hős a kelet-európai folklórban, dr. Kriza Ildikó
14. A magyar népballadák nemzetközi kapcsolatai, dr. Kriza Ildikó
15. A reformpedagógiai iskolakoncepciók és az alternatív iskolák elterjedésének korlátai és lehetőségei a közoktatásban, Langerné dr. Buchwald Judit
16. Pedagógiai értéktan, prof. dr. Magyari-Beck István
17. Kulturális és sportturizmus, dr. Michalkó Gábor
18. Kimeneti és kvantitatív jellegű adatokon alapuló összehasonlító pedagógiai kutatások az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program iskoláiban és más iskolákban, dr. Orosz Sándor
19. Kvalitatív pedagógiai kutatás módszertan és a pedagógusok reflektív gondolkodásának vizsgálata, dr. Sántha Kálmán
20. Társadalmi nemek (gender) kutatása, dr. Thun Éva
21. A pedagógusnők identitástudata, dr. Thun Éva
22. A kultúra etikai kérdései, dr. Tóthpál József
23. Művészetpedagógiai kutatások axiológiai kérdései, dr. Tóthpál József
24. A pedagógusképzés pedagógiájának közoktatás-politikai, felsőoktatás-politikai, jogalko-tástani, tudástani és tudásszociológiai háttere, prof. dr. Zsolnai József, dr. Czakó Kálmán, dr. Györe Géza, dr. Hárs György Péter, Kiss Éva, dr. Kriza Ildikó, dr. Michalkó Gábor, dr. Orosz Sándor, dr. Tóthpál József, dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyási Mária
25. Paradigmák és paradigmaváltások a magyarországi anyanyelv- és irodalompedagógiai kutatások körében, prof. dr. Zsolnai József
26. A pedagógusszakma professziológiai jellemzése a pedagóguspályára szocializálás és a pedagógusfoglalkoztatás jövőbeni eshetőségei szempontjából, kitüntetett figyelemmel a Bolognai-képzés során előállt új helyzetre, prof. dr. Zsolnai József
27. Kutatói utánpótlás-nevelés szociálisan hátrányos helyzetű tanulók körében, prof. dr. Zsol-nai József 28. Metapedagógiai kutatások, prof. dr. Zsolnai József
29. Tudománypedagógiai akciókutatás, prof. dr. Zsolnai József
30. Tudományrendszerezéstani kutatások, prof. dr. Zsolnai József
31. Az olvasás, a szövegértés és az internethasználat pedagógiai tartalékai, prof. dr. Zsolnai József, Györe Géza, Kiss Éva, Kubinger-Pillmann Judit, dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyási Mária
32. A NYIK program kutatás- és innovációtörténete, különös tekintettel oktatáspolitikai kör-nyezetére, dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyási Mária
33. A pedagógiai iróniának mint a hatalom kifejeződésének modellezése, dr. Molnár Melinda
A kutatási eredményeket rendre megjelentettük kiadványainkban, ezekben a kutatási témák is nyomon követhetők.
A 31-ből 15 könyv közöl kutatási eredményeket. Fejlesztés Elsőként a szervezetfejlesztést kellett elvégeznünk 1999-től.
Azután nagyon sok próbálkozás volt az intézetünk által kezdeményezett szakok akkreditáltatására: 15 főiskolai, illetve egyetemi szintű szak tervét nyújtottuk be: Tanító szakot, főiskolai valamint egyetemi szintűt; Embertan, társadalomtan és etika főiskolai, valamint egyetemi szintű tanári szakot; főiskolai, ill. egyetemi szintű Pedagógia szakot; Művelődésszervező főiskolai szakot; főiskolai szintű Ma-gyar nyelv és irodalomtanár szakot; főiskolai szintű Néprajztanár szakot; főiskolai szintű Kutatási menedzser szakot; főiskolai szintű Földrajztanár szakot, főiskolai szintű Szociális munkás szakot a Pápai Teológiai Akadémiával együttműködve; főiskolai szintű Szociálpedagógia szakot; főiskolai szintű Biológia és egészségtan tanár szakot; főiskolai szintű Testnevelés-, játék-, szabadidőszervező szakot. Emellett akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés keretében a Pedagógiai menedzserasszisztens szakot. Mindebből csak a Pedagógia Ba és a Neveléstudományi Ma szakok találtak egyetértésre.
Az intézet egyik legfontosabb fejlesztése a felső- és közoktatás kapcsolatát szakmailag rende-ző professziógramok kidolgozása volt. 22 pedagógiai professziógramot dolgoztunk ki 2008-ban. A professziógramok hét fejezetből állnak: (1) a kultúra közvetítéséből adódó kompetenciák körét;
(2) a szocializációs tevékenységek, illetve szerepek kezeléséhez szüksége kompetenciákat;
(3) a perszonalizációs,
(4) a kapcsolattartási,
(5) az információszolgáltatási,
(6) az érdekképviseleti és az
(7) az önmegvalósításhoz szükséges kompetenciák körét írják le strukturáltan.

Doktori iskola
A pápai Intézet – még mielőtt Neveléstudományi Intézet lett volna – aktív szerepet vállalt a Bölcsészettudományi Multidiszciplináris doktori iskola (nyelvtudomány és neveléstudomány) életre hívásában és működtetésében.
2003-ban akkreditálták Bölcsészettudományi- és Társadalomtudományi Interdiszciplináris Doktori Iskola néven. A doktori iskola létesítésében érintett tudományterületek (bölcsészettudományok és társadalomtudományok) mindegyikén dolgoztak olyan habilitált és akadémiai doktori fokozattal rendelkező egyetemi tanárok, akik alapító belső tagok lehettek. Alapító tagok: Szilágyi István akadémiai doktor, habilitált egyetemi tanár; a bölcsészettudományok területén, a Veszprémi Egyetem Tanárképző Karán tudományos tanácsadóként dolgozó Szabó József akadémiai doktor, habilitált egyetemi tanár (alapító belső tag), Orosz Sándor akadémiai doktor, tudományos tanácsadó, valamint Zsolnai József akadémiai doktor, habilitált egyetemi tanár, tudományos tanácsadó (alapító külső tagok). A doktori iskolát Szabó József, majd Földes Csaba vezette. A doktori iskola alapelve, illetve képzési filozófiája az volt, hogy a doktori iskolák csak akkor töltik be igazán hivatásukat, ha doktoranduszaik a tudományok művelésében olyan kutatási témákat választanak, amelyek inter- és/vagy multidiszciplináris jellegűek. Eközben pedig olyan tudáshiányokat tárnak fel és oldanak meg, amelyek a tudományfejlesztés mellett a társadalom különböző alrendszereiben (oktatásban, közigazgatásban, a társadalmi kommunikációban stb.) hozzájárulnak a társadalom különböző, professzionalizálódott alrendszereiben jelentkező gyakorlati jellegű, de elméleti tudást is feltételező problémák megfogalmazásához és megoldásához.
A doktori iskola témáinak kijelölésekor a következő integráló elveket tartotta szem előtt: (1) a tudás-, illetve az információs társadalom kihívásai (társadalomontológiai dimenzió); (2) magas színvonalú és a minőségelvnek is megfelelő szakmai professzionalizáció (munkaerőpiaci dimenzió); (3) hagyományaink és nemzeti értékeink ápolása és megőrzése (axiológiai dimenzió); (4) az állandó alkotásra való készenlét (kreatológiai dimenzió); (5) az egyén személyes és közösségi boldogulását segítő igényes szaknyelvhasználati és kommunikáció elve.
Ezeknek az elveknek a kivitelezése és realizálódása az egyes témák megfogalmazásakor, meghirdetésekor mind a két integrálódó tudományterületen, illetve a tudományterületekből kiemelt tu-dományágakban tetten érhető: politikatudományok, nyelvtudományok, valamint nevelés- és sporttudományok. Pápán a doktori iskolában két alprogramot működtettünk: Az Anyanyelv és irodalompedagógia, valamint A pedagógusképzés pedagógiája címűeket. Ez utóbbi keretében szerveztük évente a doktoranduszok pápai műhelykonferenciáját. Ezen valamennyi doktorandusz bemu-tatta addigi kutatási eredményeit, gyakorolta a szóbeli előadást, a prezentálást, valamint op-ponensi szerepben a tudományos érvelést és vitát is. A hallgatók teljesítményét a doktori isko-lán oktató professzori kar elemezte és értékelte mind a szóbeli kommunikációs teljesítmény, mind pedig az opponáló szerepében nyújtott teljesítmények tekintetében.
A Doktori Iskola fennállása alatt ötször változtatta nevét. Utoljára a Nyelvtudományi Doktori Iskola fogadta be a két neveléstudományi alprogramot.
A doktori iskola 2010-ben fejezte be működését. 2003-tól 2009-ig a két doktori alprogramban tizenhárman védték meg sikeresen a doktori cí-met. Közülük négyen most intézetünk minősített munkatársai. Az utolsó két évfolyam doktor-jelöltjei (11-en) más felsőoktatási intézmények doktori iskolájában szigorlatoztak és védték meg értekezésüket.

Oktatás
A Bologna-folyamat előrehaladtával – amelyből az Oktató- és Kutatóközpont támogatólag kivette a részét – új képzési formák születtek Pápán. A Pedagógia alapszak, és a Neveléstudományi mesterszak. E két szak jelenleg is működik. A Neveléstudományi Intézet ellátja továbbá a Pedagógiatanár szak szakterületi felelősi teendőit is, a képzés Veszprémben folyik. Pápán egy olyan új képzést indítottunk és honosítottunk meg, amelynek középpontjában a szellemi alkotó létre való felkészítés áll. Ez jellemző az oktatók törekvéseire is: a kutatásra és alkotásra inspirálás.
A Pedagógia alapszak, illetve a Neveléstudományi mesterszak három szakirányú modelltantervét az ÉKP és a NYIK pedagógiájának felsőoktatási változatával építettük fel. A közoktatásban szerzett tapasztalatainkat érvényesítettük a felsőoktatásra, és annak megfelelően végeztük az oktatást.
Az alapszakon gyakran kiscsoportokban, sok tevékenykedtetéssel, feladatokkal, önálló tanulással, kommunikációs gyakorlatokkal. Így a hátrányos helyzetű hallgatók kommunikációs és műveltségbeli hátrányait a három év alatt többnyire sikerült kiegyenlítenünk. A szakszövegalkotási nehézségeiket is le tudták küzdeni. Ehhez mindvégig, az összes modelltanterv-módosítás során ragaszkodtunk.
A mesterszakon pedig a kutatásra, alkotásra inspirálást tekintjük a leglényegesebbnek.
Intézetünkben 2009-től máig 100-an végeztek: 31-en pedagógia BA diplomához, 69-en neveléstudományi mesterdiplomához jutottak.

Pedagógus-továbbképzés
Az Intézet kétéves fennállása után, 2001-től nagy létszámokat mozgatva kapcsolódott be a pedagógusok kötelező akkreditált továbbképzési rendszerébe. Évekig 13-féle szakirányú és szakvizsgás pedagógus-továbbképzést folytattunk. Ezeket:
Felkészítés gyakorlatvezetői feladatokra;
Felkészítés játék- és szabadidő-szervezési feladatokra való;
Felkészítés közoktatás vezetői feladatokra;
Felkészítés a mérési és értékelési feladatokra;
Felkészítés minőségbiztosítási feladatokra;
Napközi-, nevelőotthoni- és kollégiumpedagógiai ismeretek nyújtása pedagógusok számára;
Felkészítés pedagógiai szakértői feladatok ellátására;
Pedagógiai terapeuta ismeretek nyújtása pedagógusok számára;
Felkészítés tanterv-, taneszköz- és tankönyvfejlesztési feladatokra;
Felnőttoktatási ismeretek nyújtása pedagógusok számára;
Felkészítés a Nyelvi, irodalmi és kommunikációs programra;
Felkészítés az Értékközvetítő és képességfejlesztő program szakértői feladatainak ellátására;
Felkészítés szaktanácsadói feladatok ellátására.
2009-ben akkreditáltattuk:
A pedagógiai kultúra megújítása, tekintettel a XXI. század kihívásaira.
Felkészítés a multikulturális, a kompetencia alapú és a „nem szakrendszerű” oktatásra című, pedagógus-továbbképzésünket.
Ugyanígy akkreditációval rendelkezik a Gyakorlatvezető mentortanár, a Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga, a Matematikapedagógiai tehetséggondozó szakirányú továbbképzési szak és szakvizsga, a Közoktatási intézményi mentor és a Tudományos alkotásra felkészítő tehetséggondozó pedagógus szakirányú továbbképzési szakvizsgás szak.

A Neveléstudományi Intézet főbb pályázatai
Az Intézet két jelentős pályázatot nyújtott be és nyert el: I. A „TÁMOP–4.1.2-08/1/B-2009-0007 Közép-Dunántúli Régió pedagógusképzését segítő szolgáltató és kutatóhálózat kialakítása" című pályázat célul tűzte ki
egy regionális és kutatóközpont kialakítását Pápán;
a hozzá kapcsolódó regionális szolgáltató adatbázis és hálózati együttműködés centrumává válását;
a pedagógus foglakozásra felkészítő tananyagok és a tanárképzéshez szükséges szakanyagok elkészítését;
alternatív tantervi programok fejlesztését;
az együttműködést a közoktatási intézményekben,
a gyakorlatot vezető mentorok kiválasztá-sában és felkészítésében; pedagógusjelöltek pályaalkalmasságát célzó módszertani sztenderdek kidolgozását.
Midezt konzorciumban valósítottuk meg a Dunaújvárosi Főiskolával és a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolával együtt. A támogatás összege 110 144 320 Ft millió Ft volt. A pályázati munkákat 2011. szeptember 30-ával zártuk.
A pályázat főbb eredményei:
1. A pedagógusképzésben érdekelt intézmények és szakemberek számára létrehoztuk a Közép-Dunántúli Regionális Pedagógusképzést Segítő Kutató és Szolgáltató Központot Pápán, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának Neveléstudományi Intézetében, amelyet egy országos hálózat részeként működtetünk. 2. Elkészült egy dinamikus portál, ahol lehetőség van a pedagógusképzést érintő regio-nális és országos jelentőségű hírek, információk elhelyezésére és a témához kapcsolódó különféle dokumentumok feltöltésére.
3. A projekt időszakában regionális központ keretei között 99 iskolával kötöttünk együttműködési megállapodást. 4. Tantárgypedagógiai tananyagfejlesztéshez, módszertani megújításához köthető produktumokat, feladatgyűjteményeket szerkesztettünk.
II. A Pannon Egyetem sikeres, a Neveléstudományi Intézet által koncipiált pályázatot nyújtott be az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett TÁMOP-4.1.2.B.2.-13/1 kódszámú Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok továbbfejlesztése és kiszélesítése című pályázati felhívásra. A TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0011 azonosító számú, Pedagógusképzés, pedagógus-továbbképzés megújítása
a Közép-dunántúli régióban című pályázatunk az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott 560.000.000 Ft támogatásban részesült.
Konzorciumi partnereink a Dunaújvárosi Főiskola és az ASSAS Research Kutatás-fejlesztési Nonprofit Kft. A projekt 2014. január 1-én indult. A pályázatban vállalt tevékenységek és célok az alábbiak:
1. a felsőoktatási, köznevelési térségek pedagógiai kutató- és szolgáltató feladatait ellátó térségi pedagógiai központok továbbfejlesztése és hálózatának erősítése;
2. az új pedagógusképzési rendszer belső szervezeti feltételeinek kiépítése;
3. a pedagógusképzés minőségi fejlesztéséhez szükséges tudástár bővítése, a kutatási ka-pacitások növelése;
4. a térségi pedagógiai központok szolgáltatásainak kiterjesztése a köznevelési intézmények teljes körére.

A pályázatban elért legfontosabb eredményeink:
1. A www.tanarkepzohalozat.hu potál továbbfejlesztése eredményeként létrejövő új hon-lapon két elektronikus könyvtárat alakítottunk ki. • digitalizáltuk Zsolnai József csak papíralapon megjelentetett munkáit (25 kötetet), •  valamint a Neveléstudományi Kutatóműhely tagjainak publikációit.
2. A Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar oktatói összesen 50 e-learning tan-anyagot készítettek el, amelyek a Kar Moodle-rendszerébe kerültek feltöltésre.
3. Az Iskolakultúra folyóiratban Tudós tanár rovat alakítottunk ki, amelybe a régió tudós tanárainak írásai kerültek, összesen 11. Ezen kívül a www.tanarkepzohalozat.hu honla-pon a Jó gyakorlatok rovatba további írások kerültek fel. 4. Összeállt a környék köznevelési, közoktatási intézményeinek listája, amelyek együtt-működési megállapodás aláírásával vállalják a Pannon Egyetemmel történő közreműködést. Eszerint 100-nál is több intézmény biztosít terepet a hallgatóinknak a hospitáláshoz és a szakmai gyakorlathoz. Az egyetem pedig felkínálja számukra a képzési és továbbképzési programokat, amelyeket kidolgoztunk.
5. Elkészült a Közép-dunántúli Régióban megtalálható szakirányú és szakvizsgás képzések illetve pedagógusképzést folytató intézmények adatbázisa. Az új honlapon (www.tanarkepzohalozat.hu) ez a pedagógusképzési és -továbbképzési kínálat egy önálló menüponton elérhető.
6. Kidolgoztunk 20-féle 30 órás pedagógus-továbbképzési programot. Négy program kidolgozói Intézetünk munkatársai voltak, ezeké:
Kulturális antropológia a közoktatásban;
A digitális bennszülöttek otatása IKT eszközök segítségével a közoktatásban;
Tudománypedagógia az általános és középiskolában;
A diszkriminációmentesség megvalósításának módszertana, különös tekintettel a nemek közötti kulturális és társadalmi különbségekre.
A többi programé az MFTK intézetei, tanszékei, továbbá a Pannon Egyetem más karainak oktatói, illetve általunk felkért külsős szakemberek.

Tudományos konferenciák
1. A Neveléstudományi intézet Tanárképző Központjának munkatársai rendezték meg Veszprémben a következő konferenciákat:
• A tanárképzés napja – I. veszprémi konferencia. Pannon Egyetem, Veszprém; 2008. április 23.
• A tanárképzés napja – II. veszprémi konferencia. Pannon Egyetem, Veszprém; 2009. április 29.
• A tanári tudás – III. tanárképzés napja konferencia. Pannon Egyetem, Veszprém; 2012. szeptember 18.
2. 2006-ban közös konferenciát rendeztünk a Bielefeldi Egyetem Pedagógiai Karával. A konferencia címe: A magyar pedagógusképzés nyitott kérdései a 21. század első évtizedében – egy alternatív programokat akciókutatással kidolgozó és elterjesztő pedagóguskutató néző-pontjából; a „Tanárkép és tanárképzés – gyakorlat és perspektívák Németországban és Magyarországon”. A konferenciáról német és magyar nyelven konferenciakötetet jelentettünk meg.
3. A pápai munkatársak rendezték meg A palatáblától a Zsolnai-tankönyvekig címmel a tankönyv-és taneszköztörténeti bemutatóval egybekötött szimpóziumot. Helyszíne Törökbá-linton volt, 2012. szeptember 18-án. 4. A magdeburgi egyetemmel közösen rendeztük meg Pápán az I. Nemzetközi interdiszcipli-náris konferenciát Társadalmi egyenlőtlenségek és az oktatási rendszer Európában. A pedagógia esélyei és lehetőségei a kulturális és társadalmi diszkrimináció enyhítésének elő-segítésére címmel 2013. március 22-én. 5. Nemzetközi konferenciát rendeztünk Fókuszban a pedagógus mesterség. A köznevelés és a felsőoktatás együttműködésének elmélyítése a pedagógusképzés megújításáért címmel Vonyarcvashegyen. 2014. október 17.

Nemzetközi kapcsolataink
1. 2004-ben Kutatói együttműködést kötöttünk a korai tehetségfejlesztés témakörben az Egyesült Királyság Open University kutatóintézetével. Ennek eredményeként egyik kísérleti iskolánk (Zalabér) pedagógusai és tanulói angliai tanulmányúton vettek részt, ahol tudománypedagógiai programunkat mutatták be.
2. 2007. szeptember 15-22.: részt vett dr. Zsolnai József és dr. Mátrai Zsuzsa Bakuban az „IAEA 2007 33rd IAEA Annual Conference” nemzetközi konferencián. amelynek célja az volt, hogy az ÉKP és a NYIK program részét jelentő olvasás- és szövegértés-kompetenciák fejlesztési eredményeit bemutassák, kitüntetett figyelemmel a tudománypedagógia szempontjára.
3. 2007. szeptember 18.: Kompetencia alapú, Bologna-típusú tanárképzés és kompetencia alapú közoktatás-fejlesztés című rendezvényünkön Pápán fogadtunk egy brüsszeli EU-s küldöttséget. A delegáció meghallgatta a Zsolnai professzor úr által összeállított szakmai ismertetőt 35 év akciókutatásairól, a négy, Magyarországon legitim program-ról: a Nyelvi, irodalmi, kommunikációs programról, az Értékközvetítő és képességfejlesztő programról, a Tudománypedagógiai programról és az Alkotó pedagógiai programról. Továbbfejlesztésüket inspirálta a 2006. decemberében Brüsszelben nyilvánosságot kapott 8 kulcskompetencia fogalommeghatározása és tartalmi kifejtése. Zsolnai József kutatásvezető a 8 kulcskompetencia és a hozzá tartozó kifejtések alapján egy 200 oldalas könyvet szerkesztett az EU-s kulcskompetenciák szerkezete és az Érték-közvetítő és képességfejlesztő pedagógia gyakorlata címen. (Csak kéziratban.)
4. 2014. január 25-től február 2-ig Langerné Buchwald Judit a Magdeburgi Egyetem Nemzetközi és Interkulturális Oktatáskutatás Tanszékének meghívásából (Dr. Óhidy Andrea, Prof. dr. Solvejg Jobst) előadásokat tartott. Témái: A magyar oktatási rendszer és a legújabb oktatási reformok Magyarországon; Alternatív utak az esélyegyenlőség megvalósítására Magyarországon.
5. Az Intézet a törökországi Firat Egyetem Neveléstudományi Intézetének megkeresésére Erasmus együttműködési szerződést kötött, melynek keretén belül a 2013/2014-es tan-évben 2 vendégoktatót fogadott (Mukadder Boydak-Özan és Bünyamin Atici). A 2014-2015-ös tanévben pedig Thun Éva töltött egy hetes látogatást a Firat Egyetemen, Erasmus csereoktatóként, előadást tartott a magyar oktatási rendszerről, illetve számos szemináriumot az összehasonlító neveléstudomány tárgykörében. A Firat Egyetemmel való további együttműködést tervezzük.

Az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program Országos Központja
A Központ 29 éve működik dr. Zsolnai József, majd 2011-től dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyási Mária vezetésével. 1986-tól Törökbálinton, majd 1999-től a Veszprémi Egyetemen – ma Pannon Egyetemen.
Funkciója köznevelési: a Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési program  (NYIK), továbbá az Értékközvetítő és képességfejlesztő program (ÉKP) tanterve szerint haladó általános iskolák szakmai munkájának koordinálása volt.
A Központ három programot gondoz: a közel 45 éve kutatott-fejlesztett
(1) Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési programot (NYIK) és az ebből 35 éves kutató-fejlesztő munka révén szervesen kiterebélyesedett, a közoktatás egész vertikumára, minden műveltségterületére, ill. tantárgyára kiterjedő, új tárgyak sorát meghonosító (2) Értékközvetítő és Képességfejlesztő Programot (ÉKP).
Emellett a szintén több éve kutatott (3) Tudománypedagógiai programot, amely a kutatói utánpótlás nevelésének módjait elemzi és fejleszti.
Az ÉKP Központ feladatai Az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program Országos Központjának funkciói a következők voltak:
1. A legitimáció biztosítása (alternatív tanterv engedélyeztetése, tankönyvek jóváhagyatása, védjegy engedélyeztetése);
2. Tantervátdolgozás, kerettantervek készíttetése;
3. A tudománypedagógiai program – azaz a kutatói utánpótlás-nevelés – módjainak folytonos elemzése és fejlesztése; 4. ÉKP-s iskolák tankönyvekkel való ellátása (tankönyvek íratása, átdolgozása, megjelente-ése);
5. Országos szakmai konferenciák szervezése – évente egy-kettő;
6. Az ÉKP-s iskolák menedzsmentjének koordinálása: iskolavezetők összehívása évente kétszer, stratégia kialakítása, szakmai feladatok rögzítése, továbbképzés;
7. Iskolák látogatása, szaktanácsadás;
8. Az ÉKP minőségbiztosítása;
9. Az ÉKP-s iskolák számára szakmai érdekképviselet, érdekérvényesítés biztosítása;
10. 60 órás ÉKP-s pedagógus-továbbképzések akkreditáltatása;
11. ÉKP-s iskolák pályázatkészítésének segítése, közös pályázatok benyújtása;
12. ÉKP-s marketingmunka.
Ezek a funkciók évekig működtek is. Azonban az oktatáspolitikai változások eredményeképpen egyre gyérültek.
A 2011. évi CXC. törvény megjelenése a nemzeti köznevelésről azonban kihúzta a talajt az ÉKP-s iskolák lába alól. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működtette iskolák finanszírozása nem tette lehetővé az ÉKP működését. Például nincs lehetőség csoportbontásra; a vezetőknek nem engedélyezik évente kétszer a menedzsment tanácskozásán való részvételt stb. Minden finanszírozási és munkaszervezési rugalmasság megszűnt. Csak a központi vezérlés működik minden állami finanszírozású iskolában. Márpedig az ÉKP-s iskolák – három kivételével – ilyenek. Tehát biztonsággal jósolható, hogy az ÉKP-s gyakorlat kiveszik a magyar közoktatásból.
A legitimáció biztosítása 
Ennek feltétele a tanterv alakítása a kutatásaink és az újonnan jelentkező igények alapján. „Az ÉKP maga is egy akciókutatás, és mint ilyen, fejlesztése állandóan folyik”, hirdette Zsolnai József. Ennek eredményeként 2004-ben az ÉKP tanterv legújabb változatát (és annak könnyített változatát is) hivatalosan a Nemzeti Alaptantervvel összhangban lévőnek fogadták el és így mindkettőt engedélyezték. A közoktatásban lévő oktatáspolitikai szabályozás miatt négyszer kellett átdolgoznunk a tanterveinket: 2003-4-ben; 2005-6-ban, 2008-tól 2010-ig. (Ez kisebb módosításokat jelentett csupán.) Az alternatív kerettantervi engedélyt a 3/2006. II. 22. OM rendelet tartalmazta a Magyar Közlöny 2006/20/2-es számában.  Értékközvetítő és képességfejlesztő kerettanterv 1-12. osztályra  Képességfejlesztő és értékőrző kerettanterv az általános iskola 1-8. osztálya számára  Képességfejlesztő és értékőrző kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára  Képességfejlesztő és értékőrző kerettanterv a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára  Képességfejlesztő és értékőrző kerettanterv a szakiskolák 9-10. évfolyama számára A legújabb engedélyt iskolánként adták ki 2013-ban. Az általunk kiadott könyveket és oktatási eszközöket 2005-től védjegyoltalom céljából lajstromba vette a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. Védjegyeink:

Zsolnai logo 1                               Zsolnai logo 2

Az iskolahálózat tankönyvvel és taneszközzel való ellátása A Központ feladata volt a NYIK-es osztályok és az ÉKP-s iskolák tankönyvekkel való ellátása: tankönyvíratás, tankönyv-engedélyeztetés, a szükséges módosítások elvégeztetése a szerzőkkel, és a tankönyvek előállíttatása. Ez utóbbi gyenge pontja volt a Központnak, mivel for-ráshiánnyal küzdött  
A Központban a Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési program tankönyveinek, munkafüzeteinek, tanítási programjainak, feladatgyűjteményeinek átdolgozási munkálatait irányítottuk, új taneszközök alkotó szerkesztői feladatait láttuk el. Ezeket a Tankönyvkiadó állította elő.
2001-ben befejeződött a NYIK-es tankönyvek és munkafüzetek, valamint a tanítási segédletek átdolgozása és újra kiadása (1-8. évfolyam). A 26 tankönyv és 14 tanítási segédlet (tanítási program, feladatgyűjtemény) 1996-tól folyó átdolgozási munkálatait Zsolnai Józsefné irányította és végezte.
Az ÉKP-s tankönyveket, diasorozatokat, fóliákat, hanganyagokat az OKTKER-Nodus Kiadó Kft. adta ki és engedélyeztette Veszprémben 2012-ig. A kiadási munkákat Kiss Éva irányította.
Ugyancsak az OKTKER–Nodus kiadónál készült el 2014-ben – egy TÁMOP pályázat keretében – a NYIK-es taneszközök digitalizált változata Az anyanyelvi képességek differenciált fejlesztése címmel az 1-5. osztály számára. Ez egy 6.200 tevékenykedtető feladatból, feladatsorokból álló feladatbank. A NAT által szorgalmazott valamennyi anyanyelvi tárgyhoz – sőt annál többhöz is – kötődő tudásterület részelemeit együtt kezeli. Az anyanyelvi nevelés szinte minden területét: az Olvasás, szövegfeldolgozást, az Önművelést, az Írás, helyesírást, a Nyelvtant, a Beszédfejlesztést, a Fogalmazást és az Irodalmat is követ-kezetesen érinti és szisztematikusan dolgozza fel az alábbi területeken:  információs szövegek, dokumentumszövegek, elbeszélő és leíró szövegek biztosítása a gazdag műfajú olvasáshoz;  az iskolai és iskolán kívüli önművelés támogatása;  a könyvtárhasználat és támogatása;  a gyorsolvasás: látószögnövelés, perifériás látás fejlesztése, adatkeresés, jel- és szóke-resés, hibakeresés a koncentráció fejlesztése érdekében; szinonimakeresés, szóteremtés a szókincsfejlesztés céljából; nyelvi kreativitás fejlesztése, a skipping, skimming gyakorlása a lényegkiemelés tanulása érdekében;  a helyesírás fejlesztése változatos feladatokkal;  a grammatika, a grammatkai elemzés tanulásához változatos feladatok a szöveg minél jobb és minél gyorsabb megértése érdekében;  helyes internethasználat az olvasás és az információszerzés szolgálatában: az internet sokszínűségének és motiváló hatásának kihasználása az olvasás gyakorlása érdekében;  beszédtechnika, a jól és szépen hangzó magyar beszéd tanulása, beszédkorrekció;  beszédfejlesztés – szóbeli szövegalkotás – sokféle műfajban és változatos társas helyzetekben;  az illemtudó nyelvi, kommunikációs viselkedés tanulása sokféle élethelyzetben;  fogalmazás – műfaji gazdagságra törekvés, a hatékony írásbeli kifejezés tanulása;  irodalmi szövegek elemzése, az irodalmi kultusz ápolása, a vers- és prózamondás tanulása. Intézetünkből Zsolnai Józsefné, Györe Géza, Kiss Éva és Kubinger-Pillmann Judit vett részt a digitális taneszköz kidolgozásában 5 jelenleg is tanító NYIK-es kollégánkkal Horváth Eriká-val, Laboda Erikával, Ladányiné Sütő Tündével, Máté Magdolnával és Szép Zitával együtt. A taneszköz 2015-től az országos taneszközlistán szerepel.

Kutatás-fejlesztés a közoktatásban.
1. 2009-től 2011-ig zajlott Az olvasás, a szövegértés és az internet pedagógiai tartalékainak feltárása című kutatásunk – az Olvasáskutatás (az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet pályá-zata, a TÁMOP 3.1.1. 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció 6.4.4. alprojektjeként). Intézetünkből a kutatás vezetője, dr. Zolnai József, kutatóként dr. Györe Géza, Kiss Albert (külső munkatársként), Kiss Éva, Kubinger-Pillmann Judit és dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyási Mária vett részt a kutatásban. A kutatás terepét 10 ÉKP-s iskola 2., 4., 6. és 8. osztálya jelentette.
2. Kidolgoztuk a tudománypedagógia programját az ÉKP Országos Központ pápai működése során a Zalabéri Általános Iskolával együttműködve, amely az általános iskola 9-14 éves tehetséges tanulóinak a tudományos kutatásba történő beavatását és alkotási lehetőségét biztosítja. Ennek eredményeképpen általános iskolás tanulók körében évente 50 dolgozat kerül az országos zsűri elé bemutatásra és értékelésre a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciáján. Eddig mintegy 600 dolgozat jutott az országos döntőbe. Kísérleti iskolák hálózatának kiépítése 2002-ben 10 iskola nyújtott be pályázatot kísérleti iskola címre. Az egyetem rektora, dr. Gaál Zoltán mind a 10 iskolának aláírta a Veszprémi Egyetem Tanárképző Kar Pedagógiai Kutató-intézet ÉKP Központjának kísérleti iskolája cím használatának engedélyezését.  A 10 iskola vett részt új tantárgymodulok kipróbálásában, kutatásokban, mikrokutatásokban. Ezen iskolák jelentkező pedagógusait bevontuk kutatási tevékenységekbe is. Továbbképzés 2001-től hozzákezdett a Központ a közoktatásban akkreditált NYIK-es és ÉKP-s továbbkép-zések lebonyolításához. 4. 2003-ban 60 órás NYIK-es továbbképzést akkreditáltattunk és szerveztünk országszerte: Debrecenben, Budapesten, Osztopánban és Pápán. 2. 2008-ban az ÉKP-ba újonnan belépőknek (100 fő) tartottunk továbbképzést Budapesten. 5. 2008-2009. Megoldottuk az alkotásra nevelés programja keretében a gyerekek kutató-munkáját irányító témavezető pedagógusok szakmai felkészítését: Hogyan segíthetjük a tudomány iránt érdeklődő 10–14 éves tanulók kreatív önművelését, miként bontakoztathatjuk ki ismeretterjesztő és mikrokutatási szándékukat? címmel.
6. 2009-ben Az ÉKP továbbélése és versenyképessége az EU-s oktatásügy és a globális uralmi rend adottságai között címmel két alkalommal továbbképzés értékű kibővített igazgatói értekezletet tartottunk.
7. 2009-10-ben az Olvasáskutatás keretében hat továbbképzést tartottunk a 10 iskola résztve-vő pedagógusainak. 8. 2012-13-ban összesen 22, az ÉKP pedagógiájáról szóló tudást felfrissítő továbbképzést tartottunk. Pedagógus-továbbképzéseket szerveztünk az ÉKP-s pedagógusok számára: Az ÉKP pedagógiája és története – értékközvetítés, képességfejlesztés, gyermekkép, hátránykompenzálás – tehetségfejlesztés a kompetenciafejlesztés tükrében címmel.

Szakmai konferenciák
Évente általában kettő, később csak egy konferenciát szerveztünk.
Elsősorban az ÉKP-s isko-lák számára, de más iskolákban tanító pedagógusok is látogatták rendezvényeinket. Az első konferenciát 1996-ban szerveztük Debrecenben. 1999-től 2012-ig 20 szakmai konferenciánk volt. Konferenciáink mindig egy-egy pedagógiai probléma lehetséges megoldásait mutatták fel. A témákat a közoktatás kihívásai közül választottuk. Nem egy konferenciatéma megelőzte korát, s csak később tematizálódott az oktatáspolitikában megoldandó problémaként. Pl. 2000-ben Dorogon a téma: Alkotó felnőttek és gyerekek az alkotó iskolában. Az alkotásra inspiráló kör-nyezet, 2005-ben Várdombon A nemzeti identitások pedagógiája, 2010-ben Budapesten a Rózsakerti Általános Iskolában a Morálpedagógia és valláspedagógia témáját jártuk körül a téma országosan elismert szakértőinek segítségével. Mindig más ÉKP-s iskola vállalta a házigazda szerepét, vállalva ezzel a megmérettetést. A szakmai programokon kívül, bemutatták intézményüket, városukat, falujukat, helyi kapcsolataikat is. Nemcsak a felnőttek képességeiről, értékvilágáról, gyermekszemléletéről kaptunk képet e rendezvényeken. A gyerekek, fiatalok is bemutatták produkcióikat a konferencia esti műsoraként és a konferenciahelyszínt díszítő kiállításokon. A bábjátéktól a színjátszástól, a mesemondástól a pantomimig, a néptánctól a társastáncig, a virágkötészettől a képzőművésze-tig, a kórusénekléstől a szólóéneklésig, a kamarazenétől a furulyazenekarig és a hangszeres szólóig pompás színpadi produkciókat láthattunk.
Kiemelkedett a 2002-ben tartott két jubileumi konferencia, melynek címe: 30 éves a NYIK, 20 éves az ÉKP. A NYIK-es konferencián Veszprémben előadást tartott például Szépe György, Lengyel Zsolt, Druzsin Ferenc, Kaján László, Sipos Lajos, az ÉKP-s konferencián Pápán Gazsó Ferenc, Báthory Zoltán, Csapó Benő, Balázs Éva, Vágó Irén, Kojanitz László, Géczi János, Hartai László, Zsolnai Anikó és még sokan mások. A 20 konferenciából 14-et már a Pedagógiai Kutatóintézet, ill. a Neveléstudományi Intézet szervezésében rendeztünk meg.
Az ÉKP-s iskolák menedzsmentjének koordinálása Az iskolavezetőket évente kétszer hívtuk össze. Ekkor az egyes iskolák előrelépését, szakmai problémáit beszéltük meg. Az éppen aktuális, az oktatáspolitikai eseményekből adódó lépéskényszert elemeztük, stratégiát alakítottunk ki, szakmai feladatokat rögzítettünk, továbbképzések témáit és helyszínét határoztuk el. Iskolalátogatás, szaktanácsadás 2001-ben 45 iskolát látogattak meg az ÉKP Központ felkért munkatársai. 2005-ben keveseb-bet, majd 2008-ban az ÉKP-s iskolahálózat iskoláinak teljes körű meglátogatása következett: az iskolában fellelhető pedagógiai kultúra állapotának feltérképezése, szaktanácsadás és továbbképzés előkészítése az ÉKP megújítása igényével.
2009-ben 10 iskolában néztük meg az olvasástanítás és a módszertani kultúra állapotát.
2011-ben 13 iskolát látogattunk meg. Már a helyszínen is tartottunk rövid továbbképzéseket, de leginkább a szükséges témákhoz nyújtott fogódzót a tapasztalatszerzés. Ezek az alkalmak a tennivalók meghatározását jelentették, illetve a visszacsatolás lehetőségét. Az ÉKP érdekképviselete, segítségnyújtás, minőségbiztosítás
1. 1999-ben Zsolnai József 15 csoportban, 60 pontban összeállította az ÉKP-s iskolák minősí-tő kritériumait. Ezt a kritériumsort használtuk az iskolák minősítéséhez. Az iskolák részt vettek az országos minőségbiztosításban is.
2. Az ÉKP-s iskolák számára szakmai érdekképviseletet, érdekérvényesítést biztosítottuk. Az iskolák, ill. a fenntartóik között felizzó konfliktusok rendezésében vállaltunk közvetítő sze-repet, az oktatáspolitikai helyzet ismeretében tanácsot adtunk a kollégáinknak a fennálló helyzet rendezésére.
3. Évente szakmai támogatásban részesítettük az egyik ÉKP-s iskola, a Siklósi Batthyányi Kázmér Iskola által rendezett Lélektől lélekig című Irodalmi Gyermekfesztivált, amely évente megrendezte a kárpát-medencei magyar általános iskolás tanulók versmondó verse
nyét 2013-ig. Az intézet könyvtára Könyvtárunk a Pannon Egyetem Egyetemi Könyvár és Levéltár szerves részeként működik, biztosítja ugyanazon szolgáltatásokat, mint a Központi Könyvtár (hagyományos és online könyvtári szolgáltatások). A Neveléstudományi Intézet pápai könyvtára többfunkciós könyvtár. Alapfunkciója egyetemünk hallgatóinak és az egyetemen oktatói, kutatói és más munka-körben foglalkoztatott dolgozóinak könyvtári ellátása, de igény szerint a más felsőoktatási intézményekben tanulók számára is szolgáltat. Másik igen jelentős funkciója a Zsolnai-pedagógiával kapcsolatos publikációk gyűjtése, bibliográfiai feldolgozása és megőrzése. Közel 10.000 kötet és 25 különböző szakfolyóirat áll az olvasók rendelkezésére. A periodikus kiadványok gyűjteménye közel 60 folyóméternyi anyagot tartalmaz, amely magában foglalja a neveléstudományi lapok mellett a filozófiával, irodalommal, történelemmel stb. foglalkozó periodikákat is. Könyvtárunk közel 150 m2 alapterületű. Négy internetre csatlakozott számítógép áll a felhasználók rendelkezésére, kizárólag könyvtári, tanulási, tanulmányi, kutatási kérdések megoldásához. Kialakítottunk egy 28 férőhelyes olvasótermi részt is. A nyitva tartási időn kívül szemináriumi foglalkozást is tartanak az oktatók könyvtárunkban. Fontos, hogy a kutatói részleg további gyarapításával igyekszünk nyomon követni a pedagógia, pszichológia, filozófia, történelem, információs- és könyvtártudományok stb. legfrissebb hazai és nemzetközi eredményeit. Ugyanígy külön hangsúlyt kap a Zsolnai-pedagógiával kapcsolatos publikációk további gyűjtése, feldolgozása. Aktív, nagysávszélességű hálózati kapcsolat létezik az Egyetemi Könyvtárral, amelynek kö-szönhetően az Egyetemünk által előfizetett online folyóiratokban és adatbázisokban ugyanazzal a feltétellelkereshetnek a hallgatók, mint Veszprémben. Az Egyetemi Könyvtár által üzemeltetett honlapon keresztül érhető el az ALEPH integrált könyvtárkezelői rendszerben készített elektronikus katalógus, amely könyvtárunk állományának rekordjait is tartalmazza (Pápai rekordok név alatt). Élő kapcsolatot alakítottunk ki a Jókai Mór Városi Könyvtárral és az Eötvös Károly Megyei Könyvtárral is (részvétel továbbképzéseken, könyvtárközi kölcsönzés, olvasók átirányítása az adott intézménybe előzetes egyeztetés után stb.). A könyvtár az Intézet Veszprémbe költözésével gyakorlatilag megszűnt mint önálló Intézeti könyvtár, állománya beolvadt a PE EKL-be és további kezelését a könyvtár munkatársai végzik. A használók számára a kötetek a PE EKL központi épületében (M épület) férhetők hozzá.